{"id":6065,"date":"2024-09-24T07:18:14","date_gmt":"2024-09-24T07:18:14","guid":{"rendered":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/?p=6065"},"modified":"2024-09-24T07:18:14","modified_gmt":"2024-09-24T07:18:14","slug":"2024-evi-kesz-zarandoklat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/?p=6065","title":{"rendered":"2024. \u00e9vi K\u00c9SZ zar\u00e1ndoklat"},"content":{"rendered":"\n

2024. szeptember 21-\u00e9n, szombaton a Kereszt\u00e9ny \u00c9rtelmis\u00e9giek Sz\u00f6vets\u00e9ge (K\u00c9SZ) Marcali Csoportja Grab\u00f3c-B\u00e1tasz\u00e9k-B\u00e1ta-Szeksz\u00e1rd \u00fati c\u00e9lokkal val\u00f3s\u00edtotta meg az idei \u00e9vi zar\u00e1ndoklat\u00e1t. Szerencs\u00e9re az id\u0151j\u00e1r\u00e1s ez\u00fattal kegyes volt, \u00edgy a sz\u00e9p \u0151szi id\u0151ben \u00f6sszesen 37 f\u0151 \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a K\u00c9SZ tagjai \u2013 v\u00e1llalkoztak az \u00fatra, hogy megismerj\u00e9k az \u00e9rintett ter\u00fclet vall\u00e1si, szakr\u00e1lis, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keit. A zar\u00e1ndoklatot S\u00e1voly Andrea, a K\u00c9SZ egyik alap\u00edt\u00f3 tagja vezette.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A k\u00fcl\u00f6nj\u00e1rati aut\u00f3buszos utaz\u00e1s els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa Grab\u00f3c volt, ahol a r\u00e9sztvev\u0151k az ottani szerb ortodox templomot \u00e9s kolostort tekintett\u00e9k meg. A Szeksz\u00e1rdi-dombs\u00e1g kis faluj\u00e1ba 1580-ban \u00e9rkeztek el\u0151sz\u00f6r az ortodox szerb szerzetesek a dalm\u00e1ciai szerb Dragovi\u0107 kolostorb\u00f3l. Itt akkoriban m\u00e1r \u00e9ltek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151l kor\u00e1bban ide menek\u00fclt szerb csal\u00e1dok. El\u0151sz\u00f6r egy fatemplomot \u00e9p\u00edtettek, majd 1587-ben, a budai pasa enged\u00e9ly\u00e9vel m\u00e1r k\u0151templom is k\u00e9sz\u00fclt a kolostorral egy\u00fctt. 1593-t\u00f3l k\u00f6zel 200 \u00e9ven \u00e1t \u00edrt\u00e1k kr\u00f3nik\u00e1jukat a szerzetesek. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g \u00e9vtizedeiben t\u00f6bbsz\u00f6r is eln\u00e9ptelenedett a kolostor, de mindig \u00e9rkeztek \u00fajabb csoportok Szerbi\u00e1b\u00f3l. 1667-ben az akkor m\u00e1r t\u00f6bb mint hatvan itt \u00e9l\u0151 szerzetest egy rajta\u00fct\u00e9skor a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k meg\u00f6lt\u00e9k. De m\u00e9g ezek ut\u00e1n is \u00fajra indult az \u00e9let. A R\u00e1k\u00f3czi szabads\u00e1gharc idej\u00e9n ism\u00e9t sz\u00fcnetel\u0151 hit\u00e9let azt\u00e1n 1711-ben folytat\u00f3dott tov\u00e1bb. A lerombolt templom hely\u00e9n fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a ma is l\u00e1that\u00f3 templomot (1736-1741), amelyhez tornyot is k\u00e9sz\u00edtettek (1761), s r\u00f6videsen az ikonoszt\u00e1z is elk\u00e9sz\u00fclt (1768). \u00c9rdekes m\u00f3don a biz\u00e1ncias form\u00e1j\u00fa, kupol\u00e1s \u00e9p\u00fclet nem az akkor divatos barokk st\u00edlust, hanem a k\u00f6z\u00e9pkori szerb hagyom\u00e1nyokat k\u00f6veti. A ma is megl\u00e9v\u0151 barokk kolostor\u00e9p\u00fclet 1787-ben \u00e9p\u00fclt f\u00f6l. Mellette az 1786-b\u00f3l val\u00f3 k\u00fath\u00e1z \u00e1ll, melynek emeleti helyis\u00e9ge egykoron a kapus szob\u00e1ja volt. Ekkorra m\u00e1r Gr\u00e1b\u00f3c a magyarorsz\u00e1gi szerb ortodox papk\u00e9pz\u00e9s k\u00f6zpontj\u00e1nak, a magyarorsz\u00e1gi szerb kult\u00fara \u201eAth\u00e9nj\u00e9nek\u201d sz\u00e1m\u00edtott. A kolostor\u00e9p\u00fcletet a XIX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, a kolostor gazd\u00e1lkod\u00e1s\u00e1t 182 holdas birtok, fakitermel\u00e9s, haszon\u00e1llatok, p\u00e1linkaf\u0151z\u00e9s \u00e9s borelad\u00e1s is seg\u00edtette. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az utols\u00f3 m\u00e9g itt \u00e9l\u0151 szerb csal\u00e1dok is elhagyt\u00e1k a falut. A kolostor utols\u00f3 igumenje (ap\u00e1tja) Aleksej hal\u00e1l\u00e1ig, 1974-ig \u00e9lt itt. Ut\u00e1na szoci\u00e1lis otthonn\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t az \u00e9p\u00fcletet. Az 1980-as \u00e9vekben a teljes k\u00f6r\u0171 renov\u00e1l\u00e1st hajtottak v\u00e9gre a komplexumon, amely v\u00e9g\u00fcl 1994-ben ker\u00fclt vissza a szerb ortodox egyh\u00e1zhoz. Ekkor azonban m\u00e1r nem f\u00e9rfi szerzetesek, hanem ap\u00e1c\u00e1k k\u00f6lt\u00f6ztek a falai k\u00f6z\u00e9. A kolostort sok\u00e1ig ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 Panteleimon atya 2016-ban hunyt el, m\u00edg a rendk\u00edv\u00fcl k\u00f6zkedvelt, magyarul is j\u00f3l besz\u00e9l\u0151 Krisztina n\u0151v\u00e9r 2017-ben halt meg. S\u00edrjaik a k\u00fath\u00e1z melletti r\u00e9szen l\u00e1that\u00f3k. Jelenleg Mitrofan atya, Sz\u00f3fia \u00e9s Barbara n\u0151v\u00e9rek \u00e9lnek a kolostorban.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"
?<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A d\u00e9lel\u0151tti program m\u00e1sik, szint\u00e9n szakr\u00e1lis c\u00e9lpontja a b\u00e1tasz\u00e9ki ciszterci ap\u00e1ts\u00e1g megtekint\u00e9se volt. Magyarorsz\u00e1g els\u0151 ciszterci (r\u00e9gebbi nev\u00e9n cik\u00e1dori) kolostora a mai B\u00e1tasz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3, melyet 1142-ben II. G\u00e9za kir\u00e1ly alap\u00edtott. Az uralkod\u00f3t\u00f3l kapott javadalmai r\u00e9v\u00e9n orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 volt a kolostor, ahov\u00e1 az osztr\u00e1k Heiligenkreuzb\u00f3l \u00e9rkeztek szerzetesek. Az \u00faj templom h\u0171en k\u00f6vette az anyakolostor ciszterci hagyom\u00e1nyoknak megfelel\u0151 alaprajz\u00e1t \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szeti jelleg\u00e9t, b\u00e1r att\u00f3l elt\u00e9r\u0151en falait t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9s nem k\u0151b\u0151l h\u00fazt\u00e1k fel. A cisztercit\u00e1k k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelt\u00e9k az Isten h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tti, vad term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetet, amit azt\u00e1n szorgos munk\u00e1val \u00e1talak\u00edthattak. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a Duna \u00e9s a S\u00e1rv\u00edz mocsarai k\u00f6zt elter\u00fcl\u0151 Cik\u00e1dor megfelel\u0151 helysz\u00ednnek bizonyult. A kolostor gazdas\u00e1gi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatja, hogy p\u00e1pa \u00e9s a IV. later\u00e1ni zsinat is foglalkozott a cik\u00e1dori ciszterciek sz\u0151l\u0151felv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1val \u00e9s bor\u00fcgyleteivel. A templom a rendi szok\u00e1soknak megfelel\u0151en egyenes szent\u00e9lyz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa volt, sz\u00e9les kereszthaj\u00f3val. A h\u00e1romhaj\u00f3s templomtest hossza csaknem el\u00e9rte a 60 m-t. Ezzel nemcsak Tolna megye legnagyobb temploma volt, de az orsz\u00e1gban is a legels\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartozott. (\u00d6sszehasonl\u00edt\u00e1sul, majdnem el\u00e9rte a p\u00e9csi sz\u00e9kesegyh\u00e1z hossz\u00e1t.) Padl\u00f3zata figur\u00e1lis d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171 t\u00e9gl\u00e1kat is tartalmazott, a r\u00e9g\u00e9szek unikornist \u00e9s szarvast \u00e1br\u00e1zol\u00f3kat tal\u00e1ltak. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n az ap\u00e1ts\u00e1g elpusztult, ezt k\u00f6vet\u0151en nehezen indult meg \u00fajra az \u00e9let. Egy ideiglenes fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n, csak 1347 k\u00f6r\u00fcl kezdt\u00e9k meg az ap\u00e1ts\u00e1g t\u00e9nyleges \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ekkor azonban m\u00e1r messze nem \u00e9rte el az alap\u00edt\u00e1skori m\u00e9reteit, \u00e9s az ap\u00e1ts\u00e1g soha t\u00f6bb\u00e9 nem nyerte vissza r\u00e9gi f\u00e9ny\u00e9t. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9g a XIV. sz\u00e1zadban is jelent\u0151s vagyonnal rendelkezett. V\u00e9gleges hanyatl\u00e1snak 1420-t\u00f3l indult, amikor a D\u00e9lvid\u00e9kr\u0151l menek\u00fcl\u0151 benc\u00e9sekkel telt meg a kolostor, \u00e9s \u00e9l\u00e9re benc\u00e9s ap\u00e1t ker\u00fclt. 1475-t\u0151l m\u00e1r, mint a b\u00e1tai ap\u00e1ts\u00e1g tulajdon\u00e1t eml\u00edtik. A Cik\u00e1dor elnevez\u00e9st is teljesen felv\u00e1ltotta a mai. A t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly k\u00f6zeledt\u00e9vel az ap\u00e1ts\u00e1got \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, er\u0151d\u00edtm\u00e9ny jelleget adva neki. A t\u00f6r\u00f6k t\u00f6bbsz\u00f6r feld\u00falta, de Evlia Cselebi, t\u00f6r\u00f6k utaz\u00f3 a XVII. sz\u00e1zadban a Szulejm\u00e1n dzs\u00e1miv\u00e1 \u00e1talak\u00edtott kereszt\u00e9ny templomot m\u00e9g nagyon sz\u00e9pnek l\u00e1tja. Ebb\u0151l a korb\u00f3l sz\u00e1rmazik az a t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zmos\u00f3 medence, amely a Sz\u0171z M\u00e1ria k\u00e1poln\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt vissza a mai r\u00f3mai katolikus templom bej\u00e1rati el\u0151csarnok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 k\u0151t\u00e1rba. A kis k\u0151t\u00e1rban emellett m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny m\u00e1s k\u00f6z\u00e9pkori k\u0151 is l\u00e1that\u00f3. Az ap\u00e1ts\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t els\u0151k\u00e9nt B\u00e9kefi Remig \u00edrta meg. Valter Ilona 1994-96-ban a mai r\u00f3mai katolikus templom k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n \u00e1sat\u00e1sokat v\u00e9gzett, megtal\u00e1lta az eredeti ap\u00e1ts\u00e1gi templom alapjait, tiszt\u00e1zta alaprajz\u00e1t \u00e9s fellelte az ap\u00e1ts\u00e1gn\u00e1l kor\u00e1bbi Sz\u00e9k falu temet\u0151j\u00e9t is. Az ap\u00e1ts\u00e1g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t S\u00fcmegi J\u00f3zsef dolgozta fel. 2001. augusztus 20-\u00e1n pedig \u00e1tadt\u00e1k a konzerv\u00e1lt romokat is.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A d\u00e9lut\u00e1ni program \u00e9s egyben a zar\u00e1ndoklat f\u0151 c\u00e9lpontja a b\u00e1tai Szent V\u00e9r kegyhely felkeres\u00e9se volt. A monument\u00e1lis kegytemplom a falu f\u00f6l\u00f6tti dombon, az egykori benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g hely\u00e9n \u00e1ll. Benc\u00e9s ap\u00e1ts\u00e1g\u00e1t 1093-ban Szent L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly alap\u00edtotta, amely a 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n v\u00e1lt orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171 zar\u00e1ndokhelly\u00e9, az itt t\u00f6rt\u00e9nt eucharisztikus csod\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. 1434-ben IV. Jen\u0151 p\u00e1pa, p\u00e1pai b\u00facs\u00fakiv\u00e1lts\u00e1ggal l\u00e1tta el, melyben elmondja, hogy B\u00e1t\u00e1n Krisztusnak az Olt\u00e1riszents\u00e9gb\u0151l ki\u00f6ml\u0151 V\u00e9r\u00e9t tisztelik, ezt \u00darnapj\u00e1n a n\u00e9pnek nyilv\u00e1nosan felmutatj\u00e1k, s l\u00e1t\u00e1s\u00e1ra csod\u00e1latos n\u00e9psokas\u00e1g \u00f6z\u00f6nlik oda. A korabeli forr\u00e1sokban Krisztus v\u00e9rz\u0151 Test\u00e9nek is nevezik a csod\u00e1latos b\u00e1tai erekly\u00e9t. A Szent V\u00e9rhez kapcsolhat\u00f3 els\u0151 csoda beker\u00fclt a h\u00edres Thur\u00f3czi kr\u00f3nik\u00e1ba is. Eszerint 1415-ben Garai J\u00e1nos a bosny\u00e1kok \u00e9s t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen harcolva fogs\u00e1gba esett. Itt fogadalmat tett, ha kiszabadul, B\u00e1t\u00e1ra zar\u00e1ndokol a mi Urunk J\u00e9zus Krisztus dr\u00e1ga V\u00e9r\u00e9nek dics\u0151s\u00e9g\u00e9re, fogadalm\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re. A s\u00falyos vasgoly\u00f3k, amelyekkel a fogs\u00e1gban tartott\u00e1k, m\u00e9g M\u00e1ty\u00e1s idej\u00e9n is a templom kapuj\u00e1ra akasztva hirdett\u00e9k Garai szabadul\u00e1s\u00e1t. 1441 janu\u00e1rj\u00e1ban az ap\u00e1ts\u00e1g k\u00f6zel\u00e9ben gy\u0151zte le Hunyadi J\u00e1nos a p\u00e1rt\u00fct\u0151 Garai L\u00e1szl\u00f3 hadait, \u00edgy B\u00e1ta az egyetlen hely a mai Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9n, ahol Hunyadi J\u00e1nos gy\u0151ztes csat\u00e1t v\u00edvott. Hunyadi J\u00e1nos \u00e9s a Hunyadi csal\u00e1d h\u00e1l\u00e1j\u00e1t dr\u00e1ga aj\u00e1nd\u00e9kokkal \u00e9s b\u00e1tai zar\u00e1ndoklatokkal fejezte ki h\u00e1l\u00e1j\u00e1t. 1526-ban II. Lajos kir\u00e1ly az orsz\u00e1g vezet\u0151ivel a b\u00e1tai kegytemplomban j\u00e1rult a szents\u00e9gekhez, itt tartott\u00e1k a moh\u00e1csi csata el\u0151tt az orsz\u00e1gtan\u00e1cs utols\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9t, s a Szent V\u00e9r \u00e1ld\u00e1s\u00e1t fogadva innen indult a sereg a v\u00e9gzetes csat\u00e1ba. 1539-ben a kegyhelyet a t\u00f6r\u00f6k elpuszt\u00edtotta. A tragikus esem\u00e9ny 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra, 1939-ben \u00e9p\u00fclt fel a neorom\u00e1n st\u00edlus\u00fa Szent V\u00e9r kegytemplom, amely \u0151rzi az egykori orsz\u00e1gos h\u00edr\u0171 kegyhely eml\u00e9k\u00e9t, s amely ma is szeretettel v\u00e1rja az ide l\u00e1togat\u00f3 zar\u00e1ndokokat. 2020. szeptember 26-\u00e1n kihirdett\u00e9k, hogyFerenc p\u00e1pa a templomnak basilica minor c\u00edmet adom\u00e1nyozott, \u00edgy ez lett Tolna megye els\u0151, a P\u00e9csi egyh\u00e1zmegy\u00e9nek pedig a harmadik ilyen titulus\u00fa katolikus temploma.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A marcali zar\u00e1ndokokat a Szent V\u00e9r R\u00f3mai Katolikus Gondnoks\u00e1g igazgat\u00f3ja, S\u00fcmegi J\u00f3zsef diak\u00f3nus, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, a Szent V\u00e9r kegyhely \u0151re v\u00e1rta \u00e9s k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte, majd elmodndta a kegyhely t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en Tomanek Ferenc \u00c1ron marcali pl\u00e9b\u00e1nos \u00fcnnepi istentisztelet is celebr\u00e1lt a r\u00e9sztvev\u0151knek. A szentmise ut\u00e1n a Ferenc atya egy oklevelet kapott S\u00fcmegi J\u00f3zseft\u0151l, mivel a marcali pl\u00e9b\u00e1nos els\u0151 alkalommal mutatott be szentmis\u00e9t ezen a kegyhelyen.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A hazafel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton a csoport m\u00e9g meg\u00e1llt \u00e9s r\u00f6vid idei elid\u0151z\u00f6tt Szeksz\u00e1rdon, a v\u00e1ros felett magasod\u00f3 Bartina-hegyen l\u00e9v\u0151 kil\u00e1t\u00f3n\u00e1l, ahol r\u00e1csod\u00e1lkozhattak a sz\u00e9p panor\u00e1m\u00e1ra, illetve a t\u00e1j sz\u00e9ps\u00e9geire. A Bartina v\u00e1rosr\u00e9sz legmagasabb pontja, a K\u00e1lv\u00e1ria-hegy m\u00e1r a r\u00e9gm\u00faltban is a kil\u00e1t\u00f3helyk\u00e9nt funkcion\u00e1lt. A k\u00e1lv\u00e1ri\u00e1t\u00f3l kiss\u00e9 t\u00e1volabb, a kiemelked\u00e9s perem\u00e9n tal\u00e1ljuk a kil\u00e1t\u00f3k\u00e9nt is funkcion\u00e1l\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt, amit 1983-ban avattak fel; id\u0151vel a v\u00e1ros egyik jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A t\u00e9rplasztika feh\u00e9r, l\u00e9pcs\u0151kkel ell\u00e1tott talapzat\u00e1t V\u00e1czi Imre tervezte. Eredetileg domborm\u0171vek d\u00edsz\u00edtett\u00e9k volna, de ezek v\u00e9g\u00fcl nem k\u00e9sz\u00fcltek el. A felette \u00e1ll\u00f3, rozsdamentes ac\u00e9lb\u00f3l \u00e9s bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett szoborkompoz\u00edci\u00f3 a Kossuth-d\u00edjas Kiss Istv\u00e1n alkot\u00e1sa. A m\u0171v\u00e9sz a v\u00e1ros c\u00edmer\u00e9nek jelk\u00e9peit vette alapul. A sz\u0151l\u0151- \u00e9s kal\u00e1szmot\u00edvumok h\u0171en t\u00fckr\u00f6zik a telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte elter\u00fcl\u0151 t\u00e1j \u00e9s az ember kapcsolat\u00e1t, a gazdag gabona- \u00e9s sz\u0151l\u0151term\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

A K\u00c9SZ Marcali Csoportj\u00e1nak 2024. \u00e9vi zar\u00e1ndoklat\u00e1t a Nemzeti Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Alap (NEA), a Minisztereln\u00f6ks\u00e9g \u00e9s a Bethlen G\u00e1bor Alapkezel\u0151 Zrt. t\u00e1mogatta. K\u00f6sz\u00f6net \u00e9rte!<\/p>\n\n\n\n

\u00cdrta: Kiss K\u00e1lm\u00e1n<\/p>\n\n\n\n

Fot\u00f3k: Bogd\u00e1n L\u00e1szl\u00f3\/HA3TBL<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2024. szeptember 21-\u00e9n, szombaton a Kereszt\u00e9ny \u00c9rtelmis\u00e9giek Sz\u00f6vets\u00e9ge (K\u00c9SZ) Marcali Csoportja Grab\u00f3c-B\u00e1tasz\u00e9k-B\u00e1ta-Szeksz\u00e1rd \u00fati c\u00e9lokkal val\u00f3s\u00edtotta meg az idei \u00e9vi zar\u00e1ndoklat\u00e1t. Szerencs\u00e9re az id\u0151j\u00e1r\u00e1s ez\u00fattal kegyes volt, \u00edgy a sz\u00e9p \u0151szi id\u0151ben \u00f6sszesen 37 f\u0151 \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a K\u00c9SZ tagjai \u2013 v\u00e1llalkoztak az \u00fatra, hogy megismerj\u00e9k az \u00e9rintett ter\u00fclet vall\u00e1si, szakr\u00e1lis, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keit. A zar\u00e1ndoklatot S\u00e1voly Andrea, a K\u00c9SZ egyik alap\u00edt\u00f3 tagja vezette. A k\u00fcl\u00f6nj\u00e1rati aut\u00f3buszos utaz\u00e1s els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa Grab\u00f3c volt, ahol a r\u00e9sztvev\u0151k az ottani szerb ortodox…<\/p>\n

Read More Read More<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-6065","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6065","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=6065"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6065\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6099,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/6065\/revisions\/6099"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=6065"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=6065"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=6065"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}