{"id":7675,"date":"2025-09-24T13:44:41","date_gmt":"2025-09-24T13:44:41","guid":{"rendered":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/?p=7675"},"modified":"2025-09-24T13:44:41","modified_gmt":"2025-09-24T13:44:41","slug":"2025-evi-kesz-zarandoklat","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/?p=7675","title":{"rendered":"2025 \u00e9vi K\u00c9SZ zar\u00e1ndoklat"},"content":{"rendered":"\n

2025. szeptember 20-\u00e1n, szombaton a Kereszt\u00e9ny \u00c9rtelmis\u00e9giek Sz\u00f6vets\u00e9ge (K\u00c9SZ) Marcali Csoportja T\u00e9s-Cset\u00e9ny-Csatka-\u00c1cstesz\u00e9r-\u00c1sz\u00e1r-Kisb\u00e9r \u00fati c\u00e9lokkal val\u00f3s\u00edtotta meg az idei \u00e9vi zar\u00e1ndoklat\u00e1t. Szerencs\u00e9re az id\u0151j\u00e1r\u00e1s ez\u00fattal is kegyes volt, \u00edgy a sz\u00e9p kora-\u0151szi id\u0151ben \u00f6sszesen 40 f\u0151 \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a K\u00c9SZ tagjai \u2013 v\u00e1llalkoztak az \u00fatra, hogy megismerj\u00e9k az \u00e9rintett ter\u00fclet vall\u00e1si, szakr\u00e1lis, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keit.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A k\u00fcl\u00f6nj\u00e1rati aut\u00f3buszos utaz\u00e1s els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a Bakony egyik legmagasabban fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9se, T\u00e9s volt, ahol a r\u00e9sztvev\u0151k az 1840-ben \u00e9p\u00fclt Helt-f\u00e9le, illetve az 1924-ben pedig az Ozi-f\u00e9le sz\u00e9lmalmokat tekintett\u00e9k meg. Az ipart\u00f6rt\u00e9neti m\u0171eml\u00e9kek az \u00fagynevezett holland t\u00edpus\u00fa sz\u00e9lmalmok, amelyek t\u00f6rzse k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s hatvitorl\u00e1s sz\u00e1rnnyal rendelkeznek, m\u00edg a tet\u0151szerkezet\u00fck forog, \u00edgy mindig sz\u00e9lir\u00e1nyba lehet \u00e1ll\u00edtani a lap\u00e1tokat. A k\u00e9t malom k\u00f6z\u00fcl a nagyobbik, a Helt-f\u00e9le sz\u00e9lmalom ma is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes. A k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9p\u00edtm\u00e9nyekhez a T\u00e1ncsics utca 20. sz\u00e1m alatt lehet bejutni, mik\u00f6zben a h\u00e1z udvar\u00e1n sok r\u00e9gi mez\u0151gazdas\u00e1g eszk\u00f6z \u00e9s egy eredeti \u00e1llapot\u00fa r\u00e9gi kov\u00e1csm\u0171hely is megtekinthet\u0151 a tulajdonos szakszer\u0171 idegenvezet\u00e9se mellett.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sodik meg\u00e1ll\u00f3 Cset\u00e9nyben volt, ahol a marcali zar\u00e1ndokok a nemr\u00e9giben sz\u00e9pen fel\u00faj\u00edtott Holitscher kast\u00e9lyt tekinthett\u00e9k meg, amely ma kultur\u00e1lis k\u00f6zpontk\u00e9nt funkcion\u00e1l. A m\u0171eml\u00e9k jelleg\u0171, egykori barokk, majd az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edtett \u00e9s megtoldott kast\u00e9ly a k\u00f6zs\u00e9g b\u00fcszkes\u00e9ge. N\u00e9vad\u00f3ja Holitscher K\u00e1roly, az \u00e9p\u00fclet utols\u00f3 tulajdonosa, egykori orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151, bankeln\u00f6k, nagybirtokos. Az \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9si idej\u00e9t nem ismerj\u00fck, de 1747- 49 k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r eml\u00edtik, mint Eszterh\u00e1zy Imre tulajdon\u00e1t, r\u00e1 utalnak az \u00e9p\u00fcletben tal\u00e1lt C I E monogramos t\u00e9gl\u00e1k. Ekkor m\u00e1r biztosan l\u00e9tezik a bolt\u00edves pince \u00e9s az \u00e9p\u00fcletnek a pinc\u00e9vel megegyez\u0151 alapter\u00fclet\u0171 r\u00e9sze. A kast\u00e9ly fel\u00faj\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n azonban tal\u00e1ltak m\u00e9g Esterh\u00e1zy J\u00e1nos gr\u00f3f \u00e1ltal \u2013 1692. el\u0151tt \u2013 vettetett t\u00e9gl\u00e1kat is. A kast\u00e9ly term\u00e9szetesen ritk\u00e1n szolg\u00e1lt \u00e1lland\u00f3 lak\u00e1s\u00e1ul az \u00e1ltal\u00e1ban B\u00e9csben \u00e9s Pozsonyban tart\u00f3zkod\u00f3 Eszterh\u00e1zy gr\u00f3foknak. Alkalmank\u00e9nt sz\u00e1llhattak meg az \u00e9p\u00fcletben, nyaral\u00f3nak, vad\u00e1szh\u00e1znak haszn\u00e1lva azt. Az oszlopi kast\u00e9ly meg\u00e9p\u00fclte ut\u00e1n, az 1780-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy egy r\u00f6videbb ideig nem is lakt\u00e1k. Feltehet\u0151en 1852-60. k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt sor a m\u00e1sik nagy \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sre, tulajdonosa ekkor ifj. Zitterbarth M\u00e1ty\u00e1s, a kor egyik legnevesebb klasszicista \u00e9p\u00edt\u00e9sze. Az ezt k\u00f6vet\u0151 30 \u00e9v alatt toldotta meg a f\u00f6ldszintes r\u00e9szt egy v\u00edztoronnyal valamelyik tulajdonos, az 1890 k\u00f6r\u00fcli alaprajz az akkor a kast\u00e9lyban szolg\u00e1l\u00f3k visszaeml\u00e9kez\u00e9sei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Egykoron a kast\u00e9lyhoz tartozott az \u00fagynevezett kiskast\u00e9ly is, mely a mai emeletes sz\u00e1rny helye el\u0151tti r\u00e9szen volt, \u00e9s 1890. el\u0151tt els\u0151sorban vend\u00e9gszob\u00e1k voltak benne. A nyitott verand\u00e1s kiskast\u00e9lyt fedett \u00e1tj\u00e1r\u00f3 k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a toronnyal. 1892-b\u0151l maradt r\u00e1nk az els\u0151 f\u00e9nyk\u00e9p az \u00e9p\u00fcletr\u0151l. Zitterbarth M\u00e1ty\u00e1s 1862-es hal\u00e1la \u00e9s a millennium k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb tulajdonosa volt az \u00e9p\u00fcletnek: b\u00e1r\u00f3 Bornemissza G\u00e1bor, a Scl\u00e9zinger-csal\u00e1d, a b\u00e9csi Bosch\u00e1n-csal\u00e1d, majd v\u00e9g\u00fcl a kast\u00e9lyt emeletes sz\u00e1rnnyal megtold\u00f3 Holitscher Lip\u00f3t \u00e9s lesz\u00e1rmazottai. Az \u00e9p\u00fclet utols\u00f3 tulajdonos\u00e1t\u00f3l Holitscher K\u00e1rolyt\u00f3l az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s sor\u00e1n vett\u00e9k el az \u00e9p\u00fcletet \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 nagybirtokot. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletet \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k \u00e9s a helyi tan\u00e1cs, majd \u00f6nkorm\u00e1nyzat tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, itt volt a tan\u00e1csh\u00e1z, a posta \u00e9s egy\u00e9b k\u00f6zint\u00e9zm\u00e9nyek. A kast\u00e9ly f\u00f6ldszintes r\u00e9sz\u00e9t 1993-94-ben az \u00f6nkorm\u00e1nyzat t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val k\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si c\u00e9lokra \u00faj\u00edttatta fel a Holitscher Kast\u00e9ly Fel\u00faj\u00edt\u00f3 T\u00e1rsas\u00e1g Alap\u00edtv\u00e1ny. Az emeletes sz\u00e1rny fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1i 2000-ben kezd\u0151dtek, \u00e9s m\u00e9g napjainkban is tartanak.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A d\u00e9lel\u0151tti program \u00e9s egyben a zar\u00e1ndoklat f\u0151 c\u00e9lpontja a csatkai b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 hely felkeres\u00e9se volt, ahol Tomanek Ferenc \u00c1ron marcali pl\u00e9b\u00e1nos \u00fcnnepi szentmis\u00e9t is celebr\u00e1lt a r\u00e9sztvev\u0151knek. Majd a helyi gondnokn\u0151 k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte a marcaliakat \u00e9s elmondta a kegyhely t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. A Bakony keleti sz\u00e9l\u00e9n fekv\u0151 Csatka Kom\u00e1rom-Esztergom megy\u00e9hez \u00e9s a Veszpr\u00e9mi egyh\u00e1zmegy\u00e9hez tartozik. Egykor p\u00e1los kolostor \u00e1llt a faluban, amelyet 1357-ben eml\u00edtenek el\u0151sz\u00f6r az \u00edr\u00e1sos forr\u00e1sok. Kont Mikl\u00f3s n\u00e1dor alap\u00edtotta. A vir\u00e1gz\u00f3 kolostor a moh\u00e1csi v\u00e9szt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben pusztult el. Lehets\u00e9ges, hogy Szentk\u00fatj\u00e1n\u00e1l is a k\u00f6z\u00e9pkorban \u00e9p\u00fclt meg az a k\u00e1polna, amelynek romjai a m\u00falt sz\u00e1zadban m\u00e9g l\u00e1that\u00f3k voltak. A mai, Irgalmass\u00e1g Anyj\u00e1r\u00f3l elnevezett k\u00e1polna Szentk\u00fat k\u00f6zel\u00e9ben 1862-ben \u00e9p\u00fclt, b\u00e1r\u00f3 Fiath Ferencn\u00e9 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, s annak a Cs\u00f6b\u00f6nyei J\u00f3zsef harmadrendi testv\u00e9rnek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, aki itt is lakott egy remetekunyh\u00f3ban. B\u00e1r a feljegyz\u00e9sek a csoportos zar\u00e1ndoklatok eml\u00e9k\u00e9t csak a m\u00falt sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l \u0151rzik, m\u00e9gis tudunk egy Meizler Vilmos nev\u0171 vak ember csod\u00e1latos gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1r\u00f3l, 1792-b\u0151l. A b\u00facs\u00fasok szerint a csatkai Szentk\u00fat vize els\u0151sorban l\u00e1bf\u00e1j\u00e1s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra, b\u00e9nas\u00e1g ellen j\u00f3. A zar\u00e1ndokok r\u00e9gen \u00e9s ma is a forr\u00e1s viz\u00e9t kors\u00f3kban, \u00fcvegekben viszik haza az otthon maradtaknak. Az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben nagyon l\u00e1togatott kegyhelyen \u00e9jjel a b\u00facs\u00fasok a templomban \u00e1jtatoskodnak. Mis\u00e9k magyar \u00e9s n\u00e9met nyelven voltak \u00e9s vannak, s\u0151t ut\u00f3bb Csatka a hazai cig\u00e1nys\u00e1g orsz\u00e1gos jelent\u0151s\u00e9g\u0171 b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 hely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt (cig\u00e1ny nyelv\u0171 pr\u00e9dik\u00e1ci\u00f3 is hallgathat\u00f3). K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen sokan \u00e9rkeznek az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedben a d\u00e9l-szlov\u00e1kiai magyar falvakb\u00f3l. \u00c9p\u00edt\u00e9szetileg jelent\u0151s m\u0171eml\u00e9ke Csatk\u00e1nak a falusi pl\u00e9b\u00e1niatemplom, amelynek egyes r\u00e9szei m\u00e9g a XIV. sz\u00e1zadi p\u00e1los templomb\u00f3l maradt fenn. A szent\u00e9ly fal\u00e1ba Szentl\u00e9leky Mikl\u00f3s \u00c1kos renesz\u00e1nsz s\u00edrk\u00f6v\u00e9t falazt\u00e1k 1516-ban. A k\u00f6z\u00e9pkori templom \u00e9s a kolostor faragott k\u00f6vei sok falusi h\u00e1zba be\u00e9p\u00fcltek. A Szentk\u00fati-k\u00e1polna k\u00f6r\u00fcl term\u00e9szetv\u00e9delmi ter\u00fclet van. A Balaton-vid\u00e9k le\u00edr\u00e1s\u00e1ban megeml\u00e9kezik Csatk\u00e1r\u00f3i, a csatkai remet\u00e9kr\u0151l E\u00f6tv\u00f6s K\u00e1roly. \u0150 tud\u00f3s\u00edt Szentk\u00fat tisztelet\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A d\u00e9lut\u00e1n folyam\u00e1n a csoport \u00c1cstesz\u00e9ren megtekintette a T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly M\u00fazeumot. A v\u00e1lyogfal\u00fa, zsuppfedeles h\u00e1z eredetileg 1790-ben \u00e9p\u00fclt. T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly sz\u00fclet\u00e9sekor az \u00e9p\u00fclet P\u00e1zm\u00e1ndi J\u00e1nos tulajdona volt. T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly 1799. \u00e1prilis 21-\u00e9n sz\u00fcletett, \u00e9s \u00e9let\u00e9nek els\u0151 20 \u00e9v\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte abban a h\u00e1zban. Utolj\u00e1ra 1877 \u0151sz\u00e9n, 79 \u00e9ves kor\u00e1ban j\u00e1rt itt. Sok id\u0151nek kellett eltelnie, m\u00edg T\u00e1ncsics sz\u00fcl\u0151h\u00e1za eml\u00e9km\u00fazeum lehetett, mert a h\u00e1z eg\u00e9szen 1969-ig lak\u00f3h\u00e1zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. V\u00e9g\u00fcl 1971. m\u00e1rcius 15-\u00e9n ny\u00edlt meg a T\u00e1ncsics Mih\u00e1ly Eml\u00e9km\u00fazeum. A sz\u00fcl\u0151i h\u00e1z nyeregtet\u0151s, f\u00f6ldszintes, f\u00e9s\u0171s be\u00e9p\u00edt\u00e9sben \u00e1ll\u00f3 lak\u00f3h\u00e1z, mely ma is l\u00e1togathat\u00f3, benne helyt\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum m\u0171k\u00f6dik. A mai m\u00fazeumnak otthont ad\u00f3 nyugat-magyar t\u00edpus\u00fa oldaltorn\u00e1cos form\u00e1j\u00fa \u00e9p\u00fcletet 1907-1910 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtette Schweighart Jakab, T\u00e1ncsics sz\u00fcl\u0151h\u00e1za \u00e9p\u00fcletszerkezeteinek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. N\u00e9pi m\u0171eml\u00e9k, melyet nagy fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n, sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 206. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, 2006-ban avattak fel ism\u00e9t. A N\u00e9pi \u00c9p\u00edt\u00e9szeti Program keret\u00e9ben elnyert t\u00e1mogat\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az eredeti, kornak megfelel\u0151 \u00e1llapotot \u00e1ll\u00edthatt\u00e1k vissza. A korh\u0171 fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fclet \u00faj tet\u0151t kapott, de megmaradtak az eredeti ablakok, a nyitott, szabad f\u00fcst\u0171 k\u00e9m\u00e9ny, \u00e9s helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az agyagpadl\u00f3t is. A m\u00fazeum, amely a v\u00e1rmegyei \u00e9rt\u00e9kt\u00e1r egyik kincse, 2024 tavasz\u00e1t\u00f3l ism\u00e9t l\u00e1togathat\u00f3 a mai T\u00e1ncsics utc\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Az \u00fajabb \u00e1llom\u00e1s \u00c1sz\u00e1ron volt, ahol a telep\u00fcl\u00e9s h\u00edres sz\u00fcl\u00f6tt\u00e9nek eml\u00e9kh\u00e1z\u00e1t tekintett\u00e9k meg. J\u00e1szai Mari (1850. 02. 24. \u2013 1926. 10. 05. Budapest) sz\u00edn\u00e9szn\u0151re, a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s tagj\u00e1ra eml\u00e9km\u00fazeummal \u00e9s a d\u00edszparkban tal\u00e1lhat\u00f3 szobr\u00e1val eml\u00e9keznek az ott \u00e9l\u0151k. Hal\u00e1l\u00e1nak 50. \u00e9vfordul\u00f3ja eml\u00e9k\u00e9re 1976 okt\u00f3ber\u00e9ben ny\u00edlt meg \u00e1sz\u00e1ri sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ban az \u00e9let\u00fatj\u00e1t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s. T\u00f6bb fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a h\u00e1z jelenleg is muze\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00f3hely. A fel\u00faj\u00edtott \u00e9p\u00fcletet \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 2006. \u00e1prilis 13-\u00e1n nyitott\u00e1k meg. 105 \u00e9vvel ezel\u0151tt ugyanis ezen a napon v\u00e1lasztott\u00e1k a m\u0171v\u00e9szn\u0151t a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z \u00f6r\u00f6k\u00f6s tagj\u00e1v\u00e1. A h\u00e1z h\u00e1rom helyis\u00e9gb\u0151l kett\u0151ben a falusi \u00e9let jellegzetes t\u00e1rgyai l\u00e1that\u00f3k, m\u00edg a harmadik szob\u00e1ban J\u00e1szai Mari gazdag \u00e9let\u00fatj\u00e1nak legfontosabb \u00e1llom\u00e1saival ismerkedhet meg a l\u00e1togat\u00f3. Sisa B\u00e9la \u00e9p\u00edt\u00e9sz munk\u00e1ja, tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt a XIX. sz\u00e1zadi n\u00e9pi m\u0171eml\u00e9k. J\u00e1szai Mari \u00e9desapja Krippel J\u00f3zsef \u00e1csmester, \u00e9desanyja Keszey Julianna. Eredeti nev\u00e9t annyira nem szerette, hogy m\u00e9g a sz\u00fclet\u00e9si anyak\u00f6nyvi kivonatb\u00f3l is ki\u00e9gette a Krippelt. \u00c9desanyja kor\u00e1n elhunyt \u00e9s nyolc \u00e1rv\u00e1t hagyott maga ut\u00e1n. Apja, a hatalmas sz\u00e1l \u00e1csleg\u00e9ny, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s ember volt. Hajnalt\u00f3l \u00e9jf\u00e9lig dolgozott nyolc kis gyermek\u00e9re, de a legkisebb ok miatt s\u00f3s v\u00edzbe \u00e1ztatott k\u00f6t\u00e9llel verte mez\u00edtelen h\u00e1tukat. A rideg mostoha, aki az \u00e9desanyja hal\u00e1la ut\u00e1n a h\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, m\u00e9g sz\u00edtotta d\u00fch\u00e9t gyermekeivel szemben. A kis Mari \u00f6t\u00e9ves kor\u00e1ban elsodr\u00f3dott a sz\u00fcl\u0151i h\u00e1zt\u00f3l, szolg\u00e1l\u00f3 lett bel\u0151le. 1866-ban tizenhat \u00e9vesen Hubay Guszt\u00e1v t\u00e1rsulata ut\u00e1n ment Sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1rra, \u00e9s statiszt\u00e1lni kezdett. 1867-ben Bud\u00e1n, 1869-ben Kolozsv\u00e1ron l\u00e9pett fel. 1872-ben lett a budapesti Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z tagja. 1914-ben n\u00e9mafilmekben is szerepelt. M\u00e1r \u00e9let\u00e9ben, 1922-ben eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el \u00e1sz\u00e1ri sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A marcali zar\u00e1ndokoknak emellett lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dott a t\u00e1jh\u00e1z mellett fel\u00e9p\u00fclt miniskanzen megtekint\u00e9s\u00e9re is, amely 22 \u00e9p\u00fclet kicsiny\u00edtett m\u00e1s\u00e1val mutatja be a Dun\u00e1nt\u00fal n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9t. Minden h\u00e1zacska egy adott id\u0151szakot \u00e9s egy adott \u00e9p\u00edt\u00e9szeti st\u00edlust \u00f6r\u00f6k\u00edt meg. A skanzenben csaknem 1500 n\u00e9gyzetm\u00e9teres z\u00f6ld ter\u00fcleten lak\u00f3h\u00e1zak mellett sz\u00e9lmalom, kov\u00e1csm\u0171hely, templom kicsiny\u00edtett m\u00e1sa is helyet kapott. A mini skanzen \u00e9p\u00edt\u0151je a szomsz\u00e9d falu, Ete polg\u00e1rmestere volt. Minden \u00e9p\u00fclet egy falubeli m\u00e1sa, kiv\u00e9ve a templomot \u00e9s az iskola\u00e9p\u00fcletet, ezek ugyanis a k\u00f6rny\u00e9kbeli \u201ekoll\u00e9g\u00e1ik\u201d jellegzetess\u00e9geit egyes\u00edtik egy \u00e9p\u00fcletbe. Ugyanitt tal\u00e1lhat\u00f3 J\u00e1szai Mari mellszobra is.<\/p>\n\n\n\n

Az utaz\u00e1s utols\u00f3 c\u00e9l\u00e1llom\u00e1sa Kisb\u00e9r volt, ahol szinte m\u00e9g az utols\u00f3 pillanatban, de v\u00e9g\u00fcl siker\u00fclt a Mini Magyarorsz\u00e1g Makettpark alkot\u00e1sait is megcsod\u00e1lni, amely k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s \u00e9rdekes l\u00e1tnival\u00f3t k\u00edn\u00e1l a turist\u00e1knak. A makettpark a kisb\u00e9ri t\u00f3 partj\u00e1n ker\u00fclt kialak\u00edt\u00e1sra. A l\u00e1togat\u00f3k t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt megtekinthetik: a kecskem\u00e9ti Cifra Palota, a j\u00e1ki templom, a soproni t\u0171ztorony, a kisb\u00e9ri lovarda, a p\u00e9csi dzs\u00e1mi, a tatab\u00e1nyai Turul eml\u00e9km\u0171, a sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1galma, a g\u00f6d\u00f6ll\u0151i Grassalkovich kast\u00e9ly, a lillaf\u00fcredi kast\u00e9ly a f\u00e1tyolv\u00edzes\u00e9ssel, a vill\u00e1nyi pincesor, a tihanyi ap\u00e1ts\u00e1g, a tatai v\u00e1r, a v\u00e1ci diadal\u00edv, az \u0151rs\u00e9gi Pityerszer, a fert\u0151di kast\u00e9ly, a szegedi d\u00f3m, a L\u00e1nch\u00edd, a kom\u00e1romi Monostori Er\u0151d, a hortob\u00e1gyi kilenc lyuk\u00fa h\u00edd, a Parlament, a debreceni nagytemplom, a szegedi zsinag\u00f3ga, a gy\u0151ri v\u00e1rosh\u00e1za, a visegr\u00e1di Salamon torony, a budav\u00e1ri sikl\u00f3, a budai v\u00e1r palotaegy\u00fcttese, a k\u0151szegi Jurisics v\u00e1r, a H\u0151s\u00f6k tere, a veszpr\u00e9mi viadukt, az egri v\u00e1r, az els\u0151 balatoni g\u0151zhaj\u00f3, a kisb\u00e9ri l\u00f3versenyp\u00e1lya lel\u00e1t\u00f3val, a kisb\u00e9ri lovarda, a kisb\u00e9ri Neptun szobor, a holl\u00f3k\u0151i l\u00e1bash\u00e1z, a f\u0151v\u00e1rosi Nyugati p\u00e1lyaudvar, a pannonhalmi ap\u00e1ts\u00e1g, az esztergomi bazilika, a szir\u00e1ki Kast\u00e9ly, a majki ap\u00e1ts\u00e1g, a nagycenki mauz\u00f3leum, a budapesti gyermekvas\u00fat, a Dunakanyar \u00e9s az aggteleki cseppk\u0151barlang kicsiny\u00edtett m\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A K\u00c9SZ Marcali Csoportj\u00e1nak 2025. \u00e9vi zar\u00e1ndoklat\u00e1t \u2013 mely tartalmas \u00e9s sz\u00e9p programokban b\u0151velkedett mindenki megel\u00e9ged\u00e9s\u00e9re \u2013 a Nemzeti Egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9si Alap (NEA), a Minisztereln\u00f6ks\u00e9g \u00e9s a Bethlen G\u00e1bor Alapkezel\u0151 Zrt. is t\u00e1mogatta. K\u00f6sz\u00f6net \u00e9rte!<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\u00cdrta \u00e9s fot\u00f3k: K\u00c9SZ Marcali Csoport\/Kiss K\u00e1lm\u00e1n<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2025. szeptember 20-\u00e1n, szombaton a Kereszt\u00e9ny \u00c9rtelmis\u00e9giek Sz\u00f6vets\u00e9ge (K\u00c9SZ) Marcali Csoportja T\u00e9s-Cset\u00e9ny-Csatka-\u00c1cstesz\u00e9r-\u00c1sz\u00e1r-Kisb\u00e9r \u00fati c\u00e9lokkal val\u00f3s\u00edtotta meg az idei \u00e9vi zar\u00e1ndoklat\u00e1t. Szerencs\u00e9re az id\u0151j\u00e1r\u00e1s ez\u00fattal is kegyes volt, \u00edgy a sz\u00e9p kora-\u0151szi id\u0151ben \u00f6sszesen 40 f\u0151 \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a K\u00c9SZ tagjai \u2013 v\u00e1llalkoztak az \u00fatra, hogy megismerj\u00e9k az \u00e9rintett ter\u00fclet vall\u00e1si, szakr\u00e1lis, \u00e9p\u00edt\u00e9szeti, kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keit. A k\u00fcl\u00f6nj\u00e1rati aut\u00f3buszos utaz\u00e1s els\u0151 \u00e1llom\u00e1sa a Bakony egyik legmagasabban fekv\u0151 telep\u00fcl\u00e9se, T\u00e9s volt, ahol a r\u00e9sztvev\u0151k az 1840-ben \u00e9p\u00fclt Helt-f\u00e9le, illetve az 1924-ben…<\/p>\n

Read More Read More<\/span><\/a><\/p>\n","protected":false},"author":2,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"footnotes":""},"categories":[1],"tags":[],"class_list":["post-7675","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-egyeb"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7675","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/2"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=7675"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7675\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":7698,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/7675\/revisions\/7698"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=7675"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=7675"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/marcali.plebania.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=7675"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}