2018. október 20-án a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja szervezésében 39 fős küldöttség járt Székesfehérváron, ahol az egyházközség tagjai közül többen is képviseltették magukat. A zarándoklatot Kiss Iván c. prépost, esperes-plébános vezette, aki bemutatta az egykori székesfőváros szakrális értékeit. A Nepomuki Szent János (korábban jezsuita, majd pálos, jelenleg) cisztercita templomban celebrált szentmisén a mindennapokban megélhető missziós tevékenységről beszélt. (Az Egyház 1926 óta minden év október harmadik vasárnapján tartja a világmisszió napját. Október 21-én pedig a magyar katolikus templomokban pedig a missziókért és a hithirdetőkért imádkoznak, valamint gyűjtést rendeznek, és az evangelizáció javára fordítják az adományokat.)

A gyönyörű barokk templom bemutatását már együtt hallgattuk meg egy Győrből érkezett zarándokcsoporttal. Mindenkit lenyűgözött a sekrestyében, a pálos szerzetesek 1767-ből származó hagyatéka, a csodálatos rokokó, faragott tölgyfa bútorok látványa, mely a régi mesteremberek szakmai munkáját, műveltségét dicséri.

Ezután a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum állandó kiállításait tekintettük meg, melyet az utóbbi években szervezték újjá. Megnézhettük a korabeli dokumentumok és felnagyított fotográfiák alapján Prohászka Ottokár 1905-1927-ig tartó, az emberek szolgálatának szentelt életét, és széleskörű egyházi, tudományos, valamint szociális munkásságát. Megcsodáltuk a székesegyházban és a püspöki palotában megmaradt pompás ötvöstárgyakat, liturgikus textildarabokat, valamint vallási témájú festményeket és szobrokat, közöttük értékes népi vallási emlékeket is. De alaposan elámultunk a Szent István- és Szent Gellért-ereklyét bemutató teremben is. A kiállítás megjelenítése pazar, modern, a vizualitást gyakran támasztják alá különleges hangélmények. A szakértő, figyelmes tárlatvezetés ezután tovább folytatódott a 1700-as évek végén épült püspöki palotában, melynek alapjául a középkori Nagyboldogasszony-bazilika romjai szolgáltak. Az épület hazánk legjelentősebb copf-stílusú épületeinek egyike. Majd elsétáltunk a nemzeti emlékhelyre, a Romkerthez, ahol a középkori Magyarország koronázó templomának maradványai láthatók.

Az Európa-szerte székesfehérvári „Tádzs Mahal”-ként ismert épületegyüttes nemcsak a Bory család otthona volt, hanem óriási műterem is, ahol Bory Jenő (1879–1959) székesfehérvári építészmérnök és szobrászművész, valamint felesége élt és alkotott. A várat 1923-ban kezdte el építeni és élete végéig folytatta. A Guinness Rekordok Könyve is jegyzi, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet tulajdonképpen egyetlen ember alkotott.

Programunkat a Prohászka Ottokár emléktemplom megtekintése, a „Vasútvidéki Jó Pásztor plébániatemplom” történetének színvonalas bemutatása, valamint a fiatalon elhunyt Kaszap István (1916-1935) sírjánál elmondott imádság zárta. A zarándoklat egy tartalmas, szép nap volt, Istennek legyen hála!