2024. szeptember 29-én, vasárnap 11 órakor az Orbán kápolnában – a régi hagyományok folyományaként – az idén is megtartották a terménybetakarító hálaadó ünnepi szentmisét.
A Római Katolikus Egyházközség tagjai a kápolna bejárata előtt félkörívben szőlőlugast készítettek, melyet a még fellelhető zöldségekkel és gyümölcsökkel díszítettek ki. A templom belsejét szintén feldíszítették, bár csak nagyon puritán módon, mivel az idei forró nyár következtében minden termény hamarabb beérett, és sok helyen már a szüreti munkákat is befejezték.
A szentmise után Tomanek Ferenc Áron plébános megáldotta a zöldségeket és a gyümölcsöket, valamint hálát adott Istennek az idei termésért a jelenlévő hívekkel együtt.
Énekkel közreműködött Balogh Bálint kántor, mivel a kápolnában nincs orgona.
Az ünnepi istentiszteletet követően a kápolna előtti udvaron, Gelencsér Róbert világi elnök és felesége, valamint Tóth Péter sós- és édes-süteményekkel, frissítőkkel és borral is kínálták a jelenlévőket, melyeket a vendéglátók, és a hívek készítettek. Ferenc atya a szeretetvendégség ételeit és italait ezt megelőzően szintén áldásban részesítette. Az ünnepség felhőtlen hangulatú beszélgetéssel zárult.
Köszönet mindenkinek, akik valamivel is hozzájárultak az ünnepi hálaadáshoz!
Az Orbán-kápolnában terménybetakarító hálaadó szentmisét ünneplünk 11 órakor. Kérjük, aki tud, süteménnyel vagy pogácsával járuljon hozzá a szentmise utáni agapéhoz.
Október elejéig még lehet jelentkezni a jövő évi elsőáldozásra (4. osztályosok) és bérmálkozásra (8. osztályosok) a hitoktatónál vagy az irodában.
A felnőtthittan és szentségi felkészítő szerdán 18:45-kor kezdődik a plébánián.
Minden hónap első péntekén meglátogatjuk otthonukban az időseket és betegeket, akik nem tudnak eljönni a templomba. Ez lehetőség számukra a szentgyónás elvégzésére és az áldozásra is. Aki szeretne élni a lehetőséggel, de még nem jelentkezett, az irodán bármikor megteheti.
Péntekenként 22 órakor rózsafüzért imádkozunk a békéért a templomban. Októberben pedig minden esti szentmise előtt fél órával.
Szombaton 17 órakor kezdődik a plébániatemplomban az első szombati imaóra.
Október 10-én (csütörtökön) 18 órakor Kurucz Ádám Konrád: Pilinszky-monodráma előadást tart az X-házban (Dózsa u. 3.), melyre minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk. A belépés ingyenes, de a szervezés költségeihez adományokat köszönettel elfogadunk.
2024. szeptember 21-én, szombaton a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoportja Grabóc-Bátaszék-Báta-Szekszárd úti célokkal valósította meg az idei évi zarándoklatát. Szerencsére az időjárás ezúttal kegyes volt, így a szép őszi időben összesen 37 fő – többségében a KÉSZ tagjai – vállalkoztak az útra, hogy megismerjék az érintett terület vallási, szakrális, építészeti, kultúrtörténeti és természeti értékeit. A zarándoklatot Sávoly Andrea, a KÉSZ egyik alapító tagja vezette.
A különjárati autóbuszos utazás első állomása Grabóc volt, ahol a résztvevők az ottani szerb ortodox templomot és kolostort tekintették meg. A Szekszárdi-dombság kis falujába 1580-ban érkeztek először az ortodox szerb szerzetesek a dalmáciai szerb Dragović kolostorból. Itt akkoriban már éltek a törökök elől korábban ide menekült szerb családok. Először egy fatemplomot építettek, majd 1587-ben, a budai pasa engedélyével már kőtemplom is készült a kolostorral együtt. 1593-tól közel 200 éven át írták krónikájukat a szerzetesek. A török hódoltság évtizedeiben többször is elnéptelenedett a kolostor, de mindig érkeztek újabb csoportok Szerbiából. 1667-ben az akkor már több mint hatvan itt élő szerzetest egy rajtaütéskor a törökök megölték. De még ezek után is újra indult az élet. A Rákóczi szabadságharc idején ismét szünetelő hitélet aztán 1711-ben folytatódott tovább. A lerombolt templom helyén felépítették a ma is látható templomot (1736-1741), amelyhez tornyot is készítettek (1761), s rövidesen az ikonosztáz is elkészült (1768). Érdekes módon a bizáncias formájú, kupolás épület nem az akkor divatos barokk stílust, hanem a középkori szerb hagyományokat követi. A ma is meglévő barokk kolostorépület 1787-ben épült föl. Mellette az 1786-ból való kútház áll, melynek emeleti helyisége egykoron a kapus szobája volt. Ekkorra már Grábóc a magyarországi szerb ortodox papképzés központjának, a magyarországi szerb kultúra „Athénjének” számított. A kolostorépületet a XIX. század végén átépítették, a kolostor gazdálkodását 182 holdas birtok, fakitermelés, haszonállatok, pálinkafőzés és boreladás is segítette. A II. világháború után az utolsó még itt élő szerb családok is elhagyták a falut. A kolostor utolsó igumenje (apátja) Aleksej haláláig, 1974-ig élt itt. Utána szociális otthonná alakították át az épületet. Az 1980-as években a teljes körű renoválást hajtottak végre a komplexumon, amely végül 1994-ben került vissza a szerb ortodox egyházhoz. Ekkor azonban már nem férfi szerzetesek, hanem apácák költöztek a falai közé. A kolostort sokáig irányító Panteleimon atya 2016-ban hunyt el, míg a rendkívül közkedvelt, magyarul is jól beszélő Krisztina nővér 2017-ben halt meg. Sírjaik a kútház melletti részen láthatók. Jelenleg Mitrofan atya, Szófia és Barbara nővérek élnek a kolostorban.
?
A délelőtti program másik, szintén szakrális célpontja a bátaszéki ciszterci apátság megtekintése volt. Magyarország első ciszterci (régebbi nevén cikádori) kolostora a mai Bátaszék területén található, melyet 1142-ben II. Géza király alapított. Az uralkodótól kapott javadalmai révén országos jelentőségű volt a kolostor, ahová az osztrák Heiligenkreuzból érkeztek szerzetesek. Az új templom hűen követte az anyakolostor ciszterci hagyományoknak megfelelő alaprajzát és építészeti jellegét, bár attól eltérően falait téglából és nem kőből húzták fel. A ciszterciták különösen kedvelték az Isten háta mögötti, vad természeti környezetet, amit aztán szorgos munkával átalakíthattak. Ebből a szempontból a Duna és a Sárvíz mocsarai közt elterülő Cikádor megfelelő helyszínnek bizonyult. A kolostor gazdasági jelentőségét mutatja, hogy pápa és a IV. lateráni zsinat is foglalkozott a cikádori ciszterciek szőlőfelvásárlásával és borügyleteivel. A templom a rendi szokásoknak megfelelően egyenes szentélyzáródású volt, széles kereszthajóval. A háromhajós templomtest hossza csaknem elérte a 60 m-t. Ezzel nemcsak Tolna megye legnagyobb temploma volt, de az országban is a legelsők közé tartozott. (Összehasonlításul, majdnem elérte a pécsi székesegyház hosszát.) Padlózata figurális díszítésű téglákat is tartalmazott, a régészek unikornist és szarvast ábrázolókat találtak. A tatárjárás során az apátság elpusztult, ezt követően nehezen indult meg újra az élet. Egy ideiglenes felújítás után, csak 1347 körül kezdték meg az apátság tényleges újjáépítését. Ekkor azonban már messze nem érte el az alapításkori méreteit, és az apátság soha többé nem nyerte vissza régi fényét. Ennek ellenére még a XIV. században is jelentős vagyonnal rendelkezett. Végleges hanyatlásnak 1420-tól indult, amikor a Délvidékről menekülő bencésekkel telt meg a kolostor, és élére bencés apát került. 1475-től már, mint a bátai apátság tulajdonát említik. A Cikádor elnevezést is teljesen felváltotta a mai. A török veszély közeledtével az apátságot átépítették, erődítmény jelleget adva neki. A török többször feldúlta, de Evlia Cselebi, török utazó a XVII. században a Szulejmán dzsámivá átalakított keresztény templomot még nagyon szépnek látja. Ebből a korból származik az a török kézmosó medence, amely a Szűz Mária kápolnából került vissza a mai római katolikus templom bejárati előcsarnokában lévő kőtárba. A kis kőtárban emellett még néhány más középkori kő is látható. Az apátság történetét elsőként Békefi Remig írta meg. Valter Ilona 1994-96-ban a mai római katolikus templom környékén ásatásokat végzett, megtalálta az eredeti apátsági templom alapjait, tisztázta alaprajzát és fellelte az apátságnál korábbi Szék falu temetőjét is. Az apátság történetét Sümegi József dolgozta fel. 2001. augusztus 20-án pedig átadták a konzervált romokat is.
A délutáni program és egyben a zarándoklat fő célpontja a bátai Szent Vér kegyhely felkeresése volt. A monumentális kegytemplom a falu fölötti dombon, az egykori bencés apátság helyén áll. Bencés apátságát 1093-ban Szent László király alapította, amely a 14. század végén, 15. század elején vált országos hírű zarándokhellyé, az itt történt eucharisztikus csodának köszönhetően. 1434-ben IV. Jenő pápa, pápai búcsúkiváltsággal látta el, melyben elmondja, hogy Bátán Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vérét tisztelik, ezt Úrnapján a népnek nyilvánosan felmutatják, s látására csodálatos népsokaság özönlik oda. A korabeli forrásokban Krisztus vérző Testének is nevezik a csodálatos bátai ereklyét. A Szent Vérhez kapcsolható első csoda bekerült a híres Thuróczi krónikába is. Eszerint 1415-ben Garai János a bosnyákok és törökök ellen harcolva fogságba esett. Itt fogadalmat tett, ha kiszabadul, Bátára zarándokol a mi Urunk Jézus Krisztus drága Vérének dicsőségére, fogadalmának emlékére. A súlyos vasgolyók, amelyekkel a fogságban tartották, még Mátyás idején is a templom kapujára akasztva hirdették Garai szabadulását. 1441 januárjában az apátság közelében győzte le Hunyadi János a pártütő Garai László hadait, így Báta az egyetlen hely a mai Magyarország területén, ahol Hunyadi János győztes csatát vívott. Hunyadi János és a Hunyadi család háláját drága ajándékokkal és bátai zarándoklatokkal fejezte ki háláját. 1526-ban II. Lajos király az ország vezetőivel a bátai kegytemplomban járult a szentségekhez, itt tartották a mohácsi csata előtt az országtanács utolsó ülését, s a Szent Vér áldását fogadva innen indult a sereg a végzetes csatába. 1539-ben a kegyhelyet a török elpusztította. A tragikus esemény 400. évfordulójára, 1939-ben épült fel a neoromán stílusú Szent Vér kegytemplom, amely őrzi az egykori országos hírű kegyhely emlékét, s amely ma is szeretettel várja az ide látogató zarándokokat. 2020. szeptember 26-án kihirdették, hogyFerenc pápa a templomnak basilica minor címet adományozott, így ez lett Tolna megye első, a Pécsi egyházmegyének pedig a harmadik ilyen titulusú katolikus temploma.
A marcali zarándokokat a Szent Vér Római Katolikus Gondnokság igazgatója, Sümegi József diakónus, történész, a Szent Vér kegyhely őre várta és köszöntötte, majd elmodndta a kegyhely történetét. Ezt követően Tomanek Ferenc Áron marcali plébános ünnepi istentisztelet is celebrált a résztvevőknek. A szentmise után a Ferenc atya egy oklevelet kapott Sümegi Józseftől, mivel a marcali plébános első alkalommal mutatott be szentmisét ezen a kegyhelyen.
A hazafelé vezető úton a csoport még megállt és rövid idei elidőzött Szekszárdon, a város felett magasodó Bartina-hegyen lévő kilátónál, ahol rácsodálkozhattak a szép panorámára, illetve a táj szépségeire. A Bartina városrész legmagasabb pontja, a Kálvária-hegy már a régmúltban is a kilátóhelyként funkcionált. A kálváriától kissé távolabb, a kiemelkedés peremén találjuk a kilátóként is funkcionáló építményt, amit 1983-ban avattak fel; idővel a város egyik jelképévé vált.
A térplasztika fehér, lépcsőkkel ellátott talapzatát Váczi Imre tervezte. Eredetileg domborművek díszítették volna, de ezek végül nem készültek el. A felette álló, rozsdamentes acélból és bronzból készített szoborkompozíció a Kossuth-díjas Kiss István alkotása. A művész a város címerének jelképeit vette alapul. A szőlő- és kalászmotívumok hűen tükrözik a település és a körülötte elterülő táj és az ember kapcsolatát, a gazdag gabona- és szőlőtermést.
A KÉSZ Marcali Csoportjának 2024. évi zarándoklatát a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA), a Miniszterelnökség és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta. Köszönet érte!
Októberig még lehet jelentkezni a jövő évi elsőáldozásra (4. osztályosok) és bérmálkozásra (8. osztályosok) a hitoktatónál vagy az irodában.
A plébániai karitász csoport kedden az esti szentmise után kezdi a találkozót a plébánián.
A Férfi-kör következő találkozója szerdán 18:00-kor kezdődik a plébánián. Szeretettel várjuk a tagokat és az érdeklődőket minden második héten.
Az Orbán-kápolnában terménybetakarító hálaadó szentmisét ünneplünk jövő vasárnap 11 órakor. Kérjük, aki tud, süteménnyel vagy pogácsával járuljon hozzá a szentmise utáni agapéhoz. (Aznap Bizén nem lesz szentmise.)
Az elsőáldozásra jelentkező negyedik osztályos tanulók szüleit szerdán 16:30-ra várjuk az X-házba szülői értekezletre.
Szeretettel hívjuk és várjuk azokat a hitkereső felnőtteket, akik a keresztény életbe beavató szentségekben még nem részesültek, de szeretnének szeretnének megkeresztelkedni, elsőáldozáshoz vagy bérmálkozáshoz járulni. Az érdeklődők is csatlakozhatnak, akik szeretnék hitünket jobban megismerni és beszélgetni róla. Kéthetente, szerdán 18:45-kor találkozunk a plébánián.
A KÉSZ Marcali Csoport zarándoklata szombaton 6.30-kor indul autóbusszal a Hősök terén lévő parkolóból (plébániatemplom előtti térről). Útvonal: Marcali – Grabóc – Bátaszék – Báta – Szekszárd – Dombóvár – Marcali. Visszaérkezés az esti órákban.
A plébániai karitász csoport szept. 24-én (kedden), az esti szentmise után kezdi a találkozót a plébánián.
2024-ben is tanévkezdő szentmisével indult az új oktatási év Marcaliban, a plébániatemplomban
2024. szeptember 8-án vasárnap, 9 órakor tanévkezdő szentmisét (Veni Sancte-t) tartottak, melyet Tomanek Ferenc Áron plébános celebrált Marcaliban, a Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplomban.
A jelenlévő hittanos diákok közösen imádkoztak szüleikkel, nagyszüleikkel, hitoktatóikkal, valamint a hívekkel együtt, és kérték a Szentlélek közbenjárását az idei új tanévre; továbbá természetesen többi diáktársaikra és tanáraikra is. Az istentiszteleten, a gyerekek képviseletében, ketten egy kis műsorral is kedveskedtek, és végül felkérték Ferenc atyát, hogy áldja meg a gyermekeket és az iskolatáskáikat is, aki örömmel tett eleget a kérésüknek.
Az idei tanévben, Marcali iskoláiban, szeptember 1-jével három iskolában (Noszlopy, Mikszáth, Hétszínvirág) összesen több mint 400 fővel kezdődött meg a katolikus hit- és erkölcstan oktatás. A hitoktatók Bojtorné Király Márta (megbízásos munkaviszony), Cservenyi-Jakabovits Eszter (megbízásos munkaviszony), Cservenyi-Jakabovits Zoltán (megbízásos munkaviszony), dr. Gyulainé Domján Zsuzsanna (főállású), Pozsonyiné Kiss Mária (részmunkaidős), és Suszter Miklós (megbízásos munkaviszony), akik a szentmise végén megkapták a Varga László kaposvári püspöktől kapott megbízólevelüket és ők is áldásban részesültek. Rajtuk kívül, sokrétű lelkipásztori munkája mellett, Ferenc atya is tart hittanórát a gyermekeknek. Végül a nyáron is rendszeresen templomba járó és ministráló diákok kis ajándékot kaptak; a jelenlévő többi tanulóknak pedig kiosztották a szentmisenaplókat is.
Az ünnepi szentmisén Balogh Bálint kántor és a Fény Gyermekei Katolikus Zenekar működött közre orgonás-gitáros, Szentlelket hívó énekekkel.
A 9 órai Veni Sancte tanévkezdő szentmisében kérjük a Szentlélek segítségét az új tanévre és ennek részeként megáldjuk az iskolatáskákat. Szeretettel hívjuk a diákokat (iskolatáskájukkal együtt), a szülőket, a tanárokat és közösségünk minden tagját.
A képviselő-testület tanévkezdő ülése szeptember 10-én 18:45-kor kezdődik a plébánián.
A bérmálásra jelentkező nyolcadik osztályos tanulók szüleit szerdán 16:30-ra várjuk az X-házba szülői értekezletre.
A Férfi-kör következő találkozója szerdán 18:00-kor kezdődik a plébánián. Szeretettel várjuk a tagokat és az érdeklődőket.
A fatimai imaóra pénteken 17:00-kor kezdődik a templomban.
Jövő héttől kezdve a pénteki, szentmise előtti gyónási lehetőségen túl vasárnaponként 8:20 és 8:40 között is lesz lehetőség részesülni a kiengesztelődés szentségében. Ha valakinek egyik időpont sem felel meg, személyesen is egyeztethet időpontot.
Irodánk a templom melletti plébániaépületben kereshető fel a nyitvatartási időben: minden hétköznap 10 és 12 óra közt, valamint hétfőtől csütörtökig 15:30-tól 17:30-ig.
Minden hónap első péntekén meglátogatjuk otthonukban az időseket és betegeket, akik nem tudnak eljönni a templomba. Ez lehetőség számukra a szentgyónás elvégzésére és az áldozásra is. Aki szeretne élni a lehetőséggel, de még nem jelentkezett, az irodán bármikor megteheti.
Az első szombati imaóra szombaton 17 órakor kezdődik a templomban.
Jövő vasárnap a 9 órai Veni Sancte tanévkezdő szentmisében kérjük a Szentlélek segítségét az új tanévre és ennek részeként megáldjuk az iskolatáskákat. Szeretettel hívjuk a diákokat (iskolatáskájukkal együtt), a szülőket, a tanárokat és közösségünk minden tagját.
A képviselő-testület tanévkezdő ülése szeptember 10-én 18:45-kor kezdődik a plébánián.
Jövő vasárnap lesz az andocsi ifjúsági zarándoklat, 15:00-kor mutat be püspök atya búcsúi szentmisét.
2024. évi Szent István-napi ünnepi szentmise és kenyérmegáldás Marcaliban
2024. augusztus 20-án, kedden 9 órakor tartották az ünnepi szentmisét és kenyérmegáldást Szent István király és az államalapítás alkalmából a Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébániatemplomban.
Az istentiszteletet Tomanek Ferenc Áron plébános celebrálta, aki szentbeszédében az államalapító király példaértékű hitbéli életét, nagyságát, személyiségét, történelmi szerepét méltatta, végül megáldotta a kenyereket, és dr. Sütő László, Marcali város polgármestere pedig megszegte és kiosztotta az imaköri tagok segítségével.
Az istentiszteleten Balogh Bálint kántor és a Fény Gyermekei Katolikus Zenekar működött közre.
A kenyerekhez a búzát a Kéthelyi Gazdakörök adták, melyeket a Takács Sütöde sütötte ki az ünnepre. Köszönet érte Mindenkinek!
