2018. október 16-án, kedden este 18.30-tól a Marcali Plébánia és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) Marcali Csoport meghívására gróf Zichy László: Nobel-díjas az istálló falán című kötetének a bemutatóját tartották az X-ház nagytermében.

A könyv tulajdonképpen egy esszégyűjtemény a Szerző korábbi írásaiból, melyek a magyar történelmi múlt XX. századi fordulópontjait, különböző ellentmondásait taglalja és máig tartó hatásukat elemzi. Műfaját tekintve napló, de a kritika és önéletrajzi írások elemeit szintén magán hordozza, illetve átkacsint kicsit a publicisztika felé is. Ezen kívül rövid, frappáns, személyes hangú és elgondolkoztató írásokat tartalmaz a válogatás. Olvashatunk benne a magyar háborús veszteségekről, a történelmi tragédiákról (1945 után), az elhurcolásokról (Auschwitz, Gulág, Recsk), a kitelepítésekről, 1956 reménységéről, a helyi önszerveződések biztató jeleiről, Magyarország helyéről és helyzetéről Közép-Európában, valamint az Európai Unióban.

Zichy László keresi a magyarországi főnemesség történelmi szerepét, értékeit és problémáit, a kulturális-szellemi értékmentés és értékteremtés lehetőségeit, útjait is. A Szerző gyakorlatilag egy felelős szellemi utazásra és együtt-töprengésre hívja az olvasóit, de könyve felzaklató és véleményformáló olvasmány is egyben.

Elmondta, hogy a címválasztás ötlete egy vidékfejlesztéssel kapcsolatos útja során született, amikor Nógrádban egy óriási csalánmező közepén egy pincéhez tartozó istálló falán két márványtáblát látott. A felirat tanúsága szerint: „Itt született és nőtt fel Szent-Györgyi Albert”. Ez egy újabb kérdést vetett fel benne, miszerint: „Mikor fog újra ilyen nagyszerű, ilyen kvalitású tudós születni ilyen kis településen?”, illetve „Felnőhetnek-e ilyen nagyszerű tudósok vidéken, van-e ilyen jó helyzetben és körülmények között a magyar vidék?”. Ez az élmény és a gondolkodás a magyar vidékről című esszégyűjtemény alkotja a könyvnek az alapjait.

 

Zichy László ezen kívül beszélt még az életéről is. Négyéves volt, amikor családját kitelepítették Somogy megyéből és egy liba ólban kellett lakniuk sok ezer emberhez hasonlóan. Emiatt ki volt tiltva az ország összes állami középiskolájából, ezért Esztergomban a ferenceseknél végzett. Mivel jó tanuló volt, ezért egy tanulmányi versenynek köszönhetően került fizika szakra, az ELTE-re. A diplomamunkáját atomfizikából írta. Több helyen is tanított a főiskolákon, de származása miatt mindig kirúgták. Később elvégezte a pszichológia szakot is. Közben nagyon sok tudást és tapasztalatot szerzett a tudományos, társadalmi és politikai spektrum mindkét oldaláról. Ma is meghatározza a gondolkodását a fizika, amit kiegészít a pszichológia. 1985-ben pedig már tisztán látta, hogy szét fog esni a magyar vidék, és szerencsére olyan módszerek birtokában volt, amiknek a segítségével ezt fel tudta mérni. Később bekerült a Népjóléti Minisztériumba, és egészen a Bokros-csomagig kamatoztatta tudását. Hozzátette még: „Az ember nem attól lesz gazdag, amit az az országból elvesz, hanem attól, amit hozzáad. Nem a múltba kell visszamennünk, hanem a múlt gyökereire építve kell megtalálnunk azt a szellemiséget, amely a középosztályban és a parasztságban megvan. Megtalálni azokat az összekötő elemeket, amelyek a társadalmat széppé teszi.” Ő is ezen munkálkodik, hiszen 2003 óta a nágocsi barokk kastély felújításán dolgozik, ahol a vidék fejlődése szempontjából fontos képzéseknek, valamint a kulturális és konferencia-központnak alkalmas helyet szeretne kialakítani. Ezen kívül fontosnak tartja még a helyi értékek feltárását, a hagyományőrzést és a közösségfejlesztést.

A könyvbemutatón közreműködött a Szerző felesége, Zichy Éva is, aki a kötetből olvasott fel részleteket. A program végén több kérdés is elhangzott, majd Zichy László dedikálta a könyveit.