2025. január 26-án, vasárnap 9 órakor közös imaórával zárult az ökumenikus imahét Marcaliban, melyet Tomanek Ferenc Áron plébános vezetett a Gyümölcsoltó Boldogasszony plébániatemplomban.

Igét nagytiszteletű Fazekas Krisztián Árpád református lelkipásztor hirdetett a jelenlévő katolikus, református és evangélikus híveknek.

Az idén országszerte január 19-26. között tartották meg az ökumenikus imahetet a keresztények egységéért, melynek anyagát a bosei monasztikus közösség szerzetesei állítottak össze. Az olaszországi kolostorban élő testvérek egyszerű életet élnek. Munkával keresik életük szükségleteinek anyagi fedezetét. Különféle szakmákban dolgoznak, van gyümölcsösük és veteményes kertjük, ikonfestő és asztalos műhelyük, nyomdájuk és könyvkiadásuk. Teológiai, biblikus szolgálatot folytatnak. Napi háromszori elcsendesedésük kegyességi életük külső kerete.

Az imahét jelmondatát ismét a Bibliából vették: „Hiszed-e ezt?” (Jn 11,26).

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának iránymutatásai alapján készített imafüzetben erről a következők szerepelnek: „A 2025. év igazi ökumenikus esztendő. A niceai zsinat 1700. évfordulója és az itt elfogadott egyik legrégebbi keresztény hitvallásunk keletkezésének esztendeje. Nagy Konstantin császár nevéhez fűződik egy új korszak kezdete, amikor is a keresztény hit elfogadott vallás lett a római birodalom területén, s befejeződik a keresztényüldözés időszaka.

A történelmi visszatekintés és emlékezés célja imahetünk alkalmain kettős: hálával emlékezni azokra, akik a IV. század elején felelős hittel fontosnak tartották keresztény hitünk összefoglalását, nyílt és őszinte megvallását. Ugyanakkor tükröt tartanak elénk s kérdésként hangzik lelkünkben: hisszük-e az ősi hitvallásban olvasott vallomást? Készek vagyunk-e keresztény hitünkről hitvallást tenni családjainkban, kortársaink körében? Szükséges-e a XXI. század nyelvén keresztény hitünk és erkölcsi meggyőződésünk újrafogalmazása tömör hitvallás formájában? Valljuk, hogy az Egyházat nem mi s nem is eleink hozták létre s tartották meg, hanem az, aki a mindenség, a teljes kozmosz teremtője, megtartója, megszentelője és megváltója, az egy igaz s imádásra méltó Mindenható, aki Atya, Fiú és Szentlélek. Egyedül Őt imádjuk, hívjuk segítségül és Ő minden reményünk forrása. Ebben a meggyőződésünkben erősítsen minket a Szentlélek, az igazság és egység Lelke.”

Nagytiszteletű Fazekas Krisztián Árpád református lelkipásztor igehirdetésében Lázár feltámasztásának példabeszédét ismertette és magyarázta az ökumenikus imahét célkitűzéseinek megfelelően. A bibliai történetre utalva feltette a kérdést, és választ is adott rá: „Hiszed-e ezt? Mit jelent? A feltámadás hitét.” Úgy fogalmazott, hogy: „Ma is hordoz felismerést. Jézus Krisztus az élet forrása.” Jézus mondta: „Aki bennem hisz, örök élete lesz”. A lelkipásztor kihangsúlyozta: „Jézus mindig közösségben cselekszik. Lázár esetében is, hiszen nemcsak Mária és Márta voltak jelen az eseménykor. A feltámadás csodája, Isten dicsőségét hirdeti.”

Ezt követően kifejtette, hogy: „A niceai hitvallás összeköt bennünket a Jézus Krisztusba vetett hit által. A különbözőségek ellenére is egy cél felé tartunk. Hogy Isten dicsőségét hirdesse életünk. A hit nem magánügy, hanem közösségi élmény!” – mint fogalmazott.

Végül záráskánt – többek között – kihangsúlyozta: „Az egység megélésében Isten kegyelme az, ami összefűz bennünket”.

Az ökumenikus imaórán a református, evangélikus és katolikus hívek lelkipásztoraikkal együtt a keresztény/keresztyén egységért imádkoztak, valamint zárásként áldást kaptak. Közreműködött a Fény Gyermekei Katolikus Zenekar, valamint a református és katolikus hittanos gyermekek.

Írta és fotók: Kiss Kálmán